Az alkonyati neszekre figyelő macska
A friss, tavaszi növények nehéz illata
Tücskök hegedűje, bogarak döngése
Kékes, tiszta ég, sejtelmes kontúrokkal
A macska bajszán reng a pillanat
Nincs is idő, ő tudja ezt
Én is megsejtem, lassan, nehezen…
Az alkonyati neszekre figyelő macska
A friss, tavaszi növények nehéz illata
Tücskök hegedűje, bogarak döngése
Kékes, tiszta ég, sejtelmes kontúrokkal
A macska bajszán reng a pillanat
Nincs is idő, ő tudja ezt
Én is megsejtem, lassan, nehezen…
Nézem életem filmjét, de kiestem a szerepemből
Ezzel nem csak én vagyok így,
a többiek is tanácstalanul lézengenek
Mit keresünk itt? Hol a rendező?
Hosszan keresgélünk, de hiába
A rendezői széket üresen találjuk
A film forog tovább, mi pedig játszunk
Ki jobban, ki rosszabbul –
sokan, velük én is, egyre kevesebb meggyőződéssel
A staff teszi a dolgát: van világítás, hangosítás,
a kamerák több szögből vesznek minket.
Talán minden marad a régiben…
De a rendező még mindig sehol…
Valaki felveti, hogy talán sohasem létezett,
talán nem is kellene játszani…