William Tyler

A Nashville-i (1979) születésű Willam Tyler zenei pályafutása már 19 évesen elkezdődött amikor bekerült a Silver Jews és a Lambchop nevű együttesekbe. Önálló zenei pályája azonban az 2010-es
Behold the Spirit című albummal kezdődött, azóta pedig Tyler egyéni hangzású gitárossá nőtte ki magát, jobbnál jobb albumokkal. Hősünk instrumentális zenét játszik, amelyben indie, folk, rock, és country keveredik sajátos eleggyé. Tyler hangulatos dalai remekül idézik meg az USA végtelen útjait, a kisvárosokat, és a vidéki országrészeket. Zenéje tényleg olyan, mintha egy öreg autóval hajtanánk, valahol az isten háta mögött, egy hosszú úton… Egészen kitágul a tér és idő Tyler-t hallgatva, mintha soha nem lenne vége az útnak, úgy érzem, mintha a fizikai és lelki táj egyaránt kitágulna.

Zuhanás

Nem tudom pontosan honnan zuhanok
és azt sem látom, hogy hová tartok
mások is, sokan zuhannak velem
valaki kétségbeesetten kiabál,
mások viszont nyugodtak
sokszor előfordul, hogy
a zuhanók összekapaszkodnak és
boldogok, szomorúak, vagy mérgesek…
csak zuhanok, zuhanok és zuhanok
hol lassabban, hol gyorsabban
még mindig nem látni a végét…
ilyen ez a zuhanás…

Tél

A hideg sötétségben
színes fényeket gyújtunk,
hogy melegség költözzön
fáradó, hűlő szívünkbe.

Megfagy az faágról
gyorsan szaldó vízcsepp
benne néhány szép pillanat.

A szélvédőre eső hópihéket
gyorsan elsöpröm, de a
telet nem tudom.
Szürkére fagyott a világ.

Józsi ablakában

Kikönyöklök Józsi ablakán, ami
a Krúdy utcára és a
Mikszáth Kálmán térre néz
a magasból kicsinyek az emberek
a téren már tele a teraszok, éttermek
beszéd, nevetés száll fel hozzám
furcsa, szokatlan morajként,
rég hallottam ezt…
vajon tanultak valamit a kórtól az emberek?
Nem úgy tűnik…
A szemben lévő házon lévő szoborfej
némán egyetért velem…
megvonom a vállam és tovább bámészkodok
a levegő langyos, virág illatú
a tavasz simogatja a várost
minden rendben lesz gondolom
pár sör után…

Tavasz

Hazafelé hajtok, át a városon

A tavaszi fényben fürdenek az

épületek, utcák, emberek

Begubózva éltünk hónapokig…

Furcsa, nyúlós pólyát szőtt körénk

ez a kór félelemből, pánikból,

kitartásból, bátorságból…

ezerféle szőttesből

Most mintha pillangók repkednének,

úgy sétálgatnak az emberek

örülnek az illatos-fényes tavasznak

talán mint még soha…

Úgy tűnik felébredtek

a hosszú-dermedt álomból…

de vajon tényleg felébredtek?