Fagyos, fehér, hideg minden

a fák, a növények, a föld,

a Duna halvány párát lehel

dermedt csönd ragadt a tájra,

itt lépdelek szépen lassan,

leheletem kifüstölög a számon

majd hirtelen megfagyva leesik,

furcsa fehér köd kavarog

félholt a táj, kihűlt az élet

“ilyen voltam én is” – gondolom,

de most erősebben élek, mint valaha…