Idő II.

Fiatalon, önfeledten szórtam zsebemből az időt

akárhol is jártam éppen, csengve hullott szerte-szét

Mostanra zsugori gyűjtögető lettem,

mint álmai előtt Ebenezer Scrooge, így

ládába zárom az időt, erős lakatot teszek rá

a kulcsot kapzsin, féltve rejtegetem, mégis

időm pedig egyre csak fogy és fogy…

Idő II.” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s