Gyakran felkerekedek az ország különböző részeit felfedezni, elsősorban a nemzeti parkokat, hegyeket, erdőket, eldugott helyeket. Kocsival megyek, mindenféle úton, az autópályától kezdve, a legszedett-vedettebb makadámutakon. Amikor a legtöbb ember még az ágyban van, és a nyomorúságos Facebook posztokat nézegeti, én már valami nagyszerű felé tartok. Mert hát a valóság, és a természet, illetve az út közbeni találkozások sokkal többet nyújtanak. Maga az utazás – amelynek izgalma már egész héten a bőröm alatt viszket – pedig megunhatatlan, rengeteg élményt ad – meghökkentő helyeket és érdekes embereket ismertem meg. A kocsiban gyakran szól Trapper Schoepp, a fiatal amerikai énekes, akinek dalaiban blues, americana, country, folk és persze rock keveredik. Valahogy a dalai hozzátapadtak az utazásokhoz – ahogy száguldok az autópályán, és szaladnak mellettem a szántóföldek, falvak távoli templomtornyai, az égen a felhők vagy éppen ellenkezőleg egy hegyen morog felfelé lassan a kocsi. Valahová tartani, és megérkezni – egyaránt remek érzés.
Igen! Ezt ismerem! :))
KedvelésKedvelik 1 személy
😉
KedvelésKedvelés